baba mama

Anyaság elfogadása

miért olyan nehéz?

Anyának lenni egy csodálatos, felemelő érzés, mindamellett egy felelősségteljes , lemondásokkal járó szerep, melyhez a társadalom számtalan sztereotípiát , és elvárást csatol. Ezeknek megfelelni nem könnyű.

 A baba érkezéséig egy nő számos változáson megy keresztül testi és lélektani vonatkozásban. A kismamánál a testi változások egész sora figyelhető meg, megváltozik a saját testről alkotott kép, emellett a párkapcsolati és más kapcsolatok is megváltoznak (munkahely, baráti..), nem beszélve arról, hogy egy új társadalmi szerep van kialakulóban, ez pedig nem más, mint a szülőség.

Egy gyermek, és vele az új szerepekkel járó feladatok életünk egyik , ha nem a legnagyobb változását hozza.

A várandósság, mint normatív krízisállapot

Ezek alapján a pszichológia a várandósságot normatív (más néven: fejlődési) krízisnek is tekinti. Új élethelyzetek új kihívásokat, elvárásokat támasztanak. Olyan eddig ismeretlen feladatok megoldását követelik, melyekhez új konfliktusmegoldó stratégiákat kell kialakítanunk.

Egy olyan fejlődési krízis alakul ki, ami életünk része. Nem a negatív értelemben vett válságot jelenti, hanem épp az új, és addig ismeretlen élethelyzetbe vetett lehetőséget a pozitív változásra, és az új megoldási módok megtapasztalására.

Természetes, ha nem mindenki a legkönnyebben fogadja ezeket a változásokat.

Ér bizonytalannak lenni, és ér összezavarodottnak lenni. 

De a bizonytalanság, és az új, ismeretlen folyamatok mögött ott a lehetőség a növekedésre, fejlődésre, ami által a személyiség is gazdagodik. 

Az anyaság megélését nagyon sok tényező befolyásolja. A társadalmi sztereotípia szerint, az édesanya boldog, hogy kisbabája lesz, ő is, és az egész családja örül a kisbaba érkezésének. Így azonban az általában valóban örömteli élmény mellett, nehéz a kismamának kifejeznie bizonytalanságát, félelmeit, negatív érzéseit.

Nehéz elviselni azt is, hogy ezt a boldog érzést számtalanszor felülírja egy munkahelyi stressz, vagy egy párkapcsolati konfliktus.

A kismamának továbbra is sokféle szerepben kell helyt állnia, és teljesítenie. Minden szerepében más és más érzelmi helyzetben van, amit összehangolni, és egyúttal elnyomni a várandósság idejére nem lehet. Mást jelent többi gyermekének anyjaként, gyermeke apjának párjaként, munkavállaló nőként, háztartást vezető anyaként, esetleg anyósát ápoló családtagként..

Változatos élményvilág társul minden szerepünkhöz, ezt árnyalja a családból hozott értékrendszerünk, az események jelentéssel való felruházása..Ez esetben mit jelent egy baba érkezése a családba….

Leendő szülőként azt tehetjük -a baba érdekében- leginkább, hogy megtanuljuk szétválasztani a rá vonatkozó érzéseinket az összes többitől.

Tudatosítsuk magunkban, hogy a megannyi élethelyzetből adódó feszültség, és rossz érzés, nem az ő hibája. Ezt közvetítsük a baba felé érzelmileg. Ha el tudjuk különíteni ezeket és tudatjuk vele is, hogy a nehézségeket nem ő okozza, a felelősség a szülőnél marad, mellyel a baba optimális érzelmi fejlődéséhez, anya-és babája közti egészséges érzelmi kötelék kialakításához nagyban hozzájárulunk.

Anyaság elfogadása Read More »

babamama kapcsolat analízis

A ZENE az kell, ….

Zenehallgatással, énekléssel már viszonylag korán kapcsolatot teremthetünk babánkkal.

A magzatok 3. 4. hónapban már hallanak hangokat, körülbelül 2 hónap elteltével pedig már a felnőtt fülhöz hasonlóan működik hallásuk.

A tudatos szülővé váláshoz manapság már sok információ és lehetőség áll rendelkezésünkre. Olvashatunk a témában, szülés-felkészítő csoportba járhatunk, vagy egyéni segítőkkel készülhetünk.

Ezek által megismerhetjük babánk fejlődését, szükségleteit, és olyan tevékenységeket részesíthetünk előnyben, melyek a nyugodt, és békés fejlődést biztosítják számára. Az ajánlásoknak köszönhetően gyakran tudatosabban étkezünk, és a kismamáknak megfelelő mozgással is testünket készítjük a változásra.

Mindezek ellenére sokszor mégis bizonytalanság, és aggodalom lehet úrrá rajtunk.

Vajon mindent jól csinálok? Eleget foglalkozom vele? Minden megadok neki?

A magzatmozgás érzékelésétől kezdve (a 15-19.hét táján) bizonyossabbá válik várandósságunk. Elkezdünk kötődni hozzá, elképzeljük, hogyan nézhet ki, kire hasonlít majd, mit csinálhat a pocakban. Az egyre erősődő mozgások segítik, hogy befelé figyeljünk, tudatosodik létezése, és elindul a babával való kommunikáció külső-belső megélése.

De mégis, hogyan kommunikáljunk a babával?

Vannak édesanyák, akik már korán elkezdenek beszélni babájukhoz, a pocak simogatásával, kopogtatásával játékra hívják a babát. Esetleg énekelnek neki, vagy mesét olvasnak, és ZENÉT HALLGATNAK.

Egyáltalán hall minket a baba?

Ma már tudjuk, hogy a magzatok 3. 4. hónapban már hallanak hangokat, körülbelül 2 hónap elteltével pedig már a felnőtt fülhöz hasonlóan működik hallásuk.

 Az anyaméhben sokféle hangforrás éri. Ilyenek a vérkeringésből, járásból eredő zajok, a lélegzetvételt és evés-ivást kísérő hangok… és perszeaz anya szívhangja!

Az anya szívhangja magzati korban bevésődő erővel bír. Később, újszülött korában is nyugtatóan hat rá. Kevesebbet sír, többet alszik, kevesebb emésztési problémája lesz, mélyebben lélegzik, ritkábban betegszik meg.

Azt is tudjuk, hogy az újszülöttek emlékeznek az anyaméhen belül hallott hangokra, hiszen egyértelműen erősebben reagálnak az anya hangjára, illetve a magzati korban már hallott zenékre.

Az édesanya hangja az, amit elsőként megismer és megjegyez. Ezért is fontos, hogy az édesanya énekeljen a magzatnak, és együtt hallgassanak zenét.

Nem számít, hogy nem találjuk szépnek a hangunkat, esetleg még hamisan is éneklünk. Ha újszülött korában olyan zenéket hallgatunk, vagy azokat a bölcsődalokat énekeljük, amelyeket már a pocakban is hallott, az állandóság és biztonság érzetét adhatjuk meg a babánknak.

De nem csak a hangokat, hanem mozgásokat, és a helyváltoztatást is érzékeli.

Ezért van az, hogy az anya bármilyen jellegű zenei aktivitása a terhesség alatt befolyásolja a baba muzikalitását. Az a zene, ami a fület és a vesztibuláris rendszert (egyensúlyközpont) egyidejűleg ingerli, lényegesen nagyobb hatással van a magzatok zenei érzékenységére, mint az a zene, amit csak hallanak. 

Kifejezetten fejlesztő hatású, ha a kismama sokat énekel, dallamosan beszél, ritmikusan jár, és mozog a hallott zenére.

Mire jó mindez?

A magzatkorban történő zenehallgatás ,

  • segíti a kreativitás fejlesztését,
  • jótékony hatással van az érzelmekre, kevesebbet sírnak, többet alszanak,
  • fejlődik zenei érzékenységük, érzelmi intelligenciájuk,
  • és nyugtató hatással bír, hiszen csökkenti a stressz szintjét.

Újszülött korban hallott zene,

  • befolyásolja a koraszülött csecsemők oxigén szaturációs szintjét, pulzusszámát és légzését. Csökkentheti a stressz szintet, sőt hamarabb kerülhetett sor az újszülött elbocsátására,
  • tovább fejleszthető a zenei érzékenység, beszédfejlődés,
  • A baba alvása közben nem szükséges a beszéd, és zene kizárása, mivel alvásidejük felét töltik mélyalvással, a másik fele REM-alvás, így aközben is érzékelik a hallottakat, élvezik a zenét, a beszéd ritmusát.
  • Ha ölbe vesszük a ringatás nyugtató hatását a bölcsődal éneklése tovább fokozhatja, tegyük ezt minél többször, hordozzuk, öleljük
  • Szoptatás közben könnyebben és jobban szopnak azok a babák, akik közben zenét hallanak. Ha nyugtalanabb a baba, érdemes lehet bal mellből szoptatni, így az anyai szívverés is segíti őt a megnyugvásban. Szoptatás közbeni a telefonálás, felgyorsítja a szívverésed, fordított hatást érhetsz el vele.

Összefoglalva láthatjuk, hogy a zene korai jelenléte milyen jelentős hatással bír a baba fejlődésére, nem beszélve az anyára kifejtett hatásáról is.

Próbáljuk napi szinten beiktatni az életünkbe! 😉

A ZENE az kell, …. Read More »

babamama kapcsolat analízis

Miért pont az anya-magzat kapcsolatanalízis?

Nehéz elképzelni, hogy nagyjából fél évszázaddal ezelőtt még alig voltak ismereteink a magzati életről. Az elfogadott gyakorlat az volt, hogy a gyermekek vizsgálata, gyógyítása, nevelése a születéssel vette kezdetét. A magzatra vonatkozó ismereteink a 70-es évektől az ultrahangos képalkotásnak köszönhetően változtak meg gyökeresen.

Nagyjából 50 év. Hihetetlen igaz?

Manapság már elképzelhetetlen egy kismama számára, hogy várandóssága alatt ultrahang felvételen ne lássa, ne szerezzen információt magzatáról, szívhangjáról, méreteiről, vagy akár neméről..

Az ultrahangos vizsgálatoknak köszönhetően számos olyan információ látott napvilágot, amely korábbi elméleteket, és hiedelmeket döntöget a magzat életéről, viselkedésbeli és mentális jellegzetességeiről. (Piontelli, 2012)

Ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeként azt is tudjuk, hogy a babák minden érzékszerve működik a terhesség utolsó harmadától, így a magzat reagál tapintásra, hőmérsékletre, fényre, hangokra és a fájdalomra is. Nem átalussza a születés előtti időt, és nem csak a születés után formálódik gondolkodó, érző lénnyé.

babamama kapcsolat analízis

Az édesanyák különösen tudják ezt. A pocak simogatása, a magzattal való játék, és kommunikáció mind ezt bizonyítja. A pocak túloldaláról visszajelzés érkezik. Megfigyelhető a babák mozgási aktivitása, alvási ritmusa, és olyan viselkedésbeli sajátosságaik, amit később csecsemőkorukban is birtokolnak, csak még a nehézségi erő gátolja a teljes repertoár bemutatását.

Következtethetünk temperamentumára, és felruházhatjuk olyan jellemzőkkel, amire csak egy édesanya tud következtetni belső megérzéséből. Például, hogy visszahúzódó, játékos, mozgékony vagy esetleg nyugodt természetű lesz babánk. Szereti- e a zenét, megriad-e a hirtelen hangoktól. Ha meghallja apa hangját, rögtön mozgásba kezd-e, vagy csak odasimul a pocakhoz és fülel. Anya csilingelő hangja, akár éneklése biztonságot ad neki, és legkellemesebb hang mind közül.

A pocakban szerzett környezeti hatások, interakciók a szüleivel, mind- mind hozzájárulnak személyiségbeli, és későbbi viselkedési mintázataihoz.

A gyermekek viselkedésében, mind lélektani vonatkozásukban figyelemre méltó folyamatosság van (Piontelli, 2012) születésük előtt és után.

Minden születendő gyermek egyéni lény, saját testtartással és reakciókkal, és önálló személyiséggel, amit már születése előtt is megfigyelhetünk.

Mindezen információk birtokában már nem elképzelhetetlen az sem, hogy akár születése előtt kapcsolatba lépjünk babánkkal, és várandósságunk 9  hónapját olyan lehetőségként használjuk, mely a szülés-születésben,  és később a csecsemőkorban is áldásos előnnyel járhat.

Miben lehet segítségünkre a kapcsolatanalízis?

A jó időben (nagyjából 20.hét táján) megkezdett kapcsolatfelvétel során anya és babája egy olyan kötődési teret alkot meg, melyben egymás közti kommunikációjuk, üzeneteik, testérzéseik megjelennek, az anyában pedig átalakulhatnak ezek gondolatokká, fantáziákká, érzelmekké. Erősítve ezáltal kapcsolatukat, kötődésüket.

Éppen ezért, amivel a kismamák leggyakrabban egy kapcsolatanalitikus ülésre érkeznek, hogy felvegyék, és megerősítsék kapcsolatot magzatukkal.

Egy másik, leggyakrabban megjelenő motiváció az anyai kompetencia, – identitás fejlesztése. Felkészülni az anyai szerepre, egy olyan feladatra, mely megannyi szorongással és bizonytalansággal járhat. Feltárhatók a személyiség erőforrásai, melyek anyaként befolyásolják majd identitásukat, önbizalmukat.

Az anyaság egy igazi önismereti út, melyet nem elég a baba megszületésével megkezdeni, már a várandósság lehetőséget ad arra, hogy egyre jobb, de mindenképp „elég jó anyák” legyünk majd gyermekeinknek.

Egyre több édesanya (és édesapa) tesz azért, hogy tudatosan készüljön a gyermekvállalásra, hiszen a TUDATOS SZÜLŐSÉG lényege többek között az is, hogy felelősséget vállaljunk és egy egészséges, intelligens, örömökre kész gyermeket neveljünk fel. (Varga K., Andrek A. és Molnár J. , 2019)

 A perinatális tudományoknak köszönhetően, mára ismert, hogy a születést  megelőző időszaknak alapvető befolyása van a születendő gyermek egészségére, személyiségének fejlődésére, és egész életére. A gének nem kizárólagos meghatározói életünknek. Számos környezeti hatás, mint egészséges táplálkozás, életvitel mellett, az anya érzelmi életének is kiemelkedő szerepe van a várandósság időszakában.

Nem hiába nehezedik nagy felelősség az édesanyákra. Tovább nehezíti, ha párkapcsolatban, családban nehézségek adódnak, ha az édesanyában a magzatával kapcsolatos szorongások, félelmek vannak, vagy nehezen tudja elfogadni, esetleg elutasítja magzatát.

Sokszor saját születésélmény, vagy egy feldolgozatlan vetélés, egy traumatikus előző szülés nehezíti a jelen várandósságot.

Az anya magzat kapcsolatanalízis a testi –lelki jólét támogatásával próbálja elhárítani mindazokat a nehézségeket, amelyek a kisbaba elfogadását akadályozzák. Megalapozza az anya és babája közötti kapcsolatot. Segít felkészülni az anyaságra, a családi, párkapcsolati problémák, saját születésélmény, esetleg korábbi veszteségek feldolgozásával

Piontelli, A. (2012) A magzattól a gyermekig – Magzatmegfigyelési és pszichoanalitikus tanulmány.Oriold és Társai Kft., Budapest

Varga K., Andrek A. és Molnár J. (szerk.) (2019): A szülés és születés minősége a perinatális tudományok megközelítésében. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Miért pont az anya-magzat kapcsolatanalízis? Read More »